Miért kedvelik a gyerekek rajongással a gólyákat?
Mert valóban kedvelik. És rajonganak például azért, ha megsimogathatják a gólyafiókát, erről az élményükről pedig évek múltán is szépeket mesélnek.
A Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) sikeres pályázatának eredményeként – a Svájci Civil Alap finanszírozásával – megvalósuló Északi gólyahír elnevezésű projekt ismeretterjesztő programjainak keretében különös figyelmet kap a gólyák életének, mindennapjainak bemutatása. E tevékenység szervezője és lebonyolítója Litkei Krisztina, akivel a program eddig eltelt időszakának tapasztalatairól beszélgettünk.
- Az MME Gömör-Tornai Csoportja Boldogh Sándor vezetésével évtizedek óta foglalkozik a fehér gólyák védelmével – mondta Litkei Krisztina. – Nekem tavaly augusztusban nyílt lehetőségem bekapcsolódni ebbe a programba és a most zajló Északi Gólyahír projektbe is. Szakmám szerint biológus vagyok, hosszú évek óta környezet- és természetvédelmi oktatással, szemléletformálással foglalkozom. Az MME helyi csoportja és együttműködő partnereink – az Aggteleki Nemzeti Park és a Kelet-Szlovákiai Múzeum korábbi tapasztalataira, fehér gólyával kapcsolatos oktatási munkájára építve sikerült kidolgozni egy szemléletformáló programot 4 különböző korosztály – óvodástól középiskolásig– számára. A kisebbeket vidám, játékos foglalkozások keretében, a nagyobbakat pedig érdekes vetített előadás során ismertetjük meg a fehér gólya életének titkaival és védelmének lehetőségeivel.
- A most zajló Északi Gólyahír program keretében hol tartott ismeretterjesztő foglalkozásokat, vagy vezetett vetélkedőket?
- Túlnyomórészt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park működési területén és annak környékén, illetve Nógrád megye számos oktatási intézményében. A meglátogatott települések jelentős része 1000 fő alatti kistelepülés, hátrányos helyzetben lévő vagy a létéért küzdő kisebb iskolákkal, óvodákkal – viszont sokszor annál lelkesebb pedagógusokkal. A foglalkozásokat mindig kis csoportokban, maximum 25-30 fő részvételével tartom, több esetben előfordulnak 8-10-15 fős csoport-, illetve osztálylétszámok. Különösen alsó tagozatban sokszor ezek a leghálásabb csoportok, akikkel mindenképpen érdemes foglalkozni. 2014. szeptember végéig százhúsznál több programot vezettem a gyerekeknek intézményekben, táborokban, kirándulásokon - többségét az Északi Gólyahír program keretében - melyeken több mint 3000-en vettek részt.
- A programok szervezésében kik a segítői, hogyan „talál rá” az északi megyék intézményeire?
- Kedves munkatársam, Farkas Emese nyújt nagy segítséget ebben a munkában, aki hosszú évek óta dolgozik a helyi csoport érdekében, egyebek között az oktatás területén. Élő kapcsolatunk van a térség számos oktatási intézményével, és sok segítséget kaptam és kapok az Aggteleki Nemzeti Park munkatársaitól is. Az 1986 óta minden év őszi madárvonulási időszakában megrendezésre kerülő Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Táborban folyó oktatási tevékenység szintén megkönnyíti az intézményekkel való kapcsolatfelvételt. Az augusztustól október végéig tartó tábor lelkes szervezőjének és vezetőjének, Farkas Rolandnak, valamint a résztvevő gyűrűzőknek és önkénteseknek köszönhetően 50-60 km-es körzetből évente 1000-1200 óvodás, általános- és középiskolás érkezik a madárvonulás, vonuló fajok, madárgyűrűzés megismerésére.
- Hogyan tapasztalja? Mennyire érdeklődnek a gyerekek a gólyák iránt?
- Megfelelően érdekesen tálalva, a gyerekek érdeklődése szinte bármi iránt felkelthető, de a gólyák azért – az én tapasztalataim szerint – mégiscsak legkedveltebb madaraink közé tartoznak. Fiúk és lányok lelkesen mesélik saját élményeiket, megfigyeléseiket a gólyákkal kapcsolatban, a vetélkedőkön pedig nagyon aktívak. Ezeken a tudáspróbákon a feladatokat úgy állítom össze, hogy a madarak tavaszi hazaérkezésétől kezdve a fiókák nyári szárnypróbálgatásán át a vonulás megkezdéséig mindenről legyen ismerete a gyerekeknek.
- A foglalkozások során „terepre” is kimennek gyerekekkel?
- Erre a tavaszi Gólya Road Show alkalmával volt lehetőség és a gyerekek nagyon élvezték, hogy megsimogathattak valódi gólyafiókákat. Ezt a programot a Papp Ferenc vezette MME Nógrádi Helyi Csoport szakembereinek köszönhetjük, s ezért nagyon hálásak vagyunk nekik. A résztvevő ovisok, diákok és pedagógusok ma is lelkesedéssel idézik vissza ezt az élményt. Ezen kívül terepi – bár nem konkrétan gólyával kapcsolatos – ismeretek szerzésére a már említett Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor nyújt lehetőséget, ahol a vonuló énekesmadarak megismerése kapcsán alkalom nyílik arra is, hogy beszéljünk a látogatóknak a fehér gólyák vonulásáról.
- Van valamilyen gólyás „tankönyv-mesekönyv”, amit munkájában hasznosít?
- Munkámban jelentős segítséget nyújtott az Aggteleki Nemzeti Park oktatási csoportja által összeállított és az MME Gömör-Tornai Csoportja által kiadott Gólyamánia című matricás foglalkoztató füzet, amit a 3-4. osztályos korcsoport foglalkozásaihoz használtam fel, továbbá jó ötleteket találtam benne a foglalkozások és a vetélkedők összeállításához. Mindezek mellett egy már korábban elkészült 10 tablóból álló kiállítási anyag felhasználásával az elmúlt hónapokban 6 helyen szerveztünk kiállítást a fehér gólya életének bemutatására, és még számos helyre szeretnénk ezt az anyagot eljuttatni a projekt időtartama alatt.
- Voltak-e az Északi Gólyahír program keretében nagyobb volumenű rendezvények?
- A 2013-2014-es tanév végén az iskolás foglalkozásokon résztvevő osztályok között volt egy komolyabb, mintegy 120 főt megmozgató vetélkedő, aminek lebonyolításában nagy segítséget kaptam az Aggteleki Nemzeti Parktól, sőt a vetélkedő helyszínét is ők biztosították a Bódvaszilasi Művészetek Magtárában. A vetélkedőn legjobban szereplő csapatok és felkészítő tanáraik részt vehettek egy jutalomkiránduláson: a kassai Kelet-szovákiai Múzeum természettudományi kiállítására és Buzitára látogattunk el velük. Ez a település idén elnyerte az Európai Gólyafalu címet, így gólyákkal kapcsolatos tapasztalataikból sokat tanulhattak a résztvevők.
Természetesen több kisebb volumenű vetélkedőre és programra is sort került, és két, jelentős számú érdeklődőt vonzó térségi rendezvényen is megjelentünk: májusban a putnoki Gömör Expon, szeptemberben pedig Aggtelken, a Gömöri Gyümölcsfesztiválon volt önálló „gólyás-standunk”. Mindkét helyszínen sok látogató volt: gólyás játékokkal, gólyás kézműves foglalkozásokkal, gólyatotóval és gólyás nyereményekkel, illetve szóróanyagokkal vártam az érdeklődőket.