Gólyák, képek, emberek...
Észrevenni hazánk természeti értékeit nem nehéz dolog. A hétköznapi útjainkat körülölelő természetes környezetünk talán egyik leglátványosabb természeti kincse hazánk gólya állománya. Nagytestű madárfajunk egyre inkább az ember szeme láttára éli hétköznapjait, nem ritkán mindezt még az ősz elmúltával is, mikor enyhébb teleken áttelel. Persze ha azt mondjuk, fehér gólya, mindenki a tavasszal hazaérkező, kelepelő, fészket tatarozó, nagy szárnyú vándormadárra gondol. Talán épp e testközeli életmód miatt a gólyák nem csak egy faj a sok közül, hanem egy fajta élő híd, ami összeköt embert és vadont. Egy olyan képzeletbeli híd, amin mindenki elindulhat, és amin át mindenki egy másik világba érkezhet. Fotósként mindig azt az együttállást kerestem, amitől egy kép kicsit beszédesebb, mint egy másik. Azonban ha nem is készül kép, nagyon jó tanulság megfigyelni ezeket a madarakat. A napszaknak megfelelően valahogy mindig nagyon jól tudják a dolgukat. Úgy a költési időben, mint vonulás előtt, amikor gyülekeznek. A gólyák életének megfigyelése és tanulmányozása a fent leírtak miatt nagyon fontos! E nélkül védelemre szoruló madarunk állományának biztos jövője aligha képzelhető el hosszútávon. Kívánok éppen ezért mindenkinek szép képeket fejben és a fényképezőgép lencséje előtt egyaránt.
Morvai Szilárd