Picur az első magyar jeladós fehér gólya a Dél-afrikai Köztársaságban!

Nagy Károly blogbejegyzése nyomán. Forrás: http://www.nagyhalaszgolyakamera.blogspot.hu

Öt nappal az előző után, ma este hét után nyolc perccel SMS érkezett Picurtól, benne a december 13-17. közötti útvonalának adataival. S amint azt a címből már sejthetitek, nem Zimbabwéből, de még csak nem is Botswanából küldte, hanem már a Dél-afrikai Köztársaságból. :-)

A múlt szombattól a mai nap estéig, azaz 5 nap alatt megtett újabb 1025 km-t, nagyrészt déli irányban, s ma átlépte Botswana és a Dél-afrikai Köztársaság között húzódó határt.

Részletek az utóbbi 5 napban megtett útjáról:

  • december 13. (szombat): Minimum 181 km-t repült (megint kimaradt egy rész a reggeli pozícióiból), s dél körül már Botswanában volt.
  • december 14. (vasárnap): Keményen megnyomta ezen a napon, s 309 km-t utazott a Kalahári nagy sós mocsarai mellett.
  • december 15. (hétfő): Lazább napja volt, s csak 93 km-t repült, továbbra is dél-, délnyugati irányban.
  • december 16. (kedd): Újra nekilódult, s 242 km megtétele után Botswana déli részén éjszakázott, alig 75 km-re az országhatártól.
  • december 17. (szerda): Ma kereken 200 km-t repült, s kb. fél órával dél után megérkezett a Dél-afrikai Köztársaságba, s ezzel ő lett az első magyar jeladós fehér gólya, amelyik ezt megtette. S egyúttal a legdélebbre vonult mind a 46 eddig jeladóval Afrikába induló fajtársa közül.
125 nap alatt tette meg ezt a hosszú utat. Voltak pihenősebb időszakai kóborlásai során (szeptember), de az utóbbi másfél hónapban csaknem olyan iramban húzott dél felé, mint augusztusban, amikor Afrikába érkezett.

Eddigi útja hónapokra bontva:

  • augusztus 15-31.: 4592 km
  • szeptember 1-30.: 1288 km
  • október 1-31.: 3099 km
  • november 1-30.: 3505 km
  • december 1-17.: 3254 km
Eddig a vonulása és kóborlásai során legalább 15738 km-t repült!
 
125 nap és legalább 15738 km
 
1909 óta tudjuk, hogy a magyar gólyák eljutnak Dél-Afrikába, s talán többen ismeritek már a híres történetet ennek kiderüléséről. A hazai madárgyűrűzés egyik első jelentős, világszerte ismert eredménye volt. Az 1909. évi madárjelölési jelentésben számol be Schenk Jakab az első, Afrikában megkerült gyűrűzött madárról - egy Háromszék megyében (ma Románia), Schenk Jakab által, fiókaként jelölt és Dél-Afrikában lelőtt fehér gólyáról -, amely szenzációt a Times magazin (1909. március 3.) hasábjain tette közzé a bejelentő. Erről az MME honlapján, a magyar madárgyűrűzés első évtizedeinek történetét összefoglaló oldalunkon olvashattok. >>
 
Az elmúlt 105 évben összesen 50 olyan fehér gólyát jelöltek Magyarországon, melyek később megkerültek a Dél-afrikai Köztársaságban (a XX. század első évtizedeiben gyűrűzöttek egy részének jelölési helye ma már nem a mai határainkon belül fekszik).

1909-ben egyébként nemcsak az a híres gólya került meg, hanem még másik négy.
Az 50 gólya közül egyet élve, a többit sérülten (2), elpusztulva (36, ebből 4 bizonyítottan lőve) vagy ismeretlen állapotban (11) találták. 45 egyed fiókaként lett jelölve.

Érdekes, hogy a Dél-Afrikában megkerültek 68%-a az első 10 évben került meg, az utóbbi 40 évben pedig csak 14%-a.

A Dél-afrikai Köztársaságban megkerült fehér gólyáink az elmúlt 105 évben:

  • 1908-1917 között: 34
  • 1922-1931 között: 7
  • 1975-2013 között: 9

Hazánkban gyűrűzött fehér gólyák jelölési és megkerülési helyei Dél-Afrikában (1909-2013)
Forrás: MME, Madárgyűrűzési Központ adatbázisa

További fotók és térképek a Gólyanaplóban >>